Igen, eltűntem most egy kis időre. Sajnos a munkahelyen 8 órában gép előtt ülök. Ez nagyon lefárasztja a szememet és a kezemet is. Ugyanis egy tárgyalóasztalra lettem bezsúfolva, ami nagyon magas nekem a gépeléshez. Párom vett nekem felszerelhető klaviatúrát hozzá, mert a munkahelyen természetesen azt sem voltak hajlandóak adni. Így jobb lett valamivel, de még így is magas. Ha feljebb állítom a leselejtezett forgószéket (ezt sem akartak nekem normálisat szerezni), akkor a lábam lóg a levegőben, és a rossz vérellátás miatt az kezd el fájni. Szóval katasztrófa. Ez a munkahelyi ergonómia...

Már örülök, ha nem kell gépközelben ülnöm.

Gondolkoztam is, hogy abba hagyom a blogolást, de látom a chatben a visszajelzéseket, hogy érdemes még írnom :)

Na szóval az elmúlt történésekről:

Túl vagyok az első esésemen. Ez a ló megbolondult! A kedvenc pacim, Silver rodeózott alattam. Nem mentem vele messzire, ám a cimborájával, Elekkel elkezdték hiányolni egymást, nyihogtak, hívták a másikat. Aztán egyszer csak hirtelen bakolt, majd vágtában hátraarc. Szerencsére sikerült megfognom, és rajtamaradnom. De ezt még eljátszotta jópárszor, és a kavicsos aszfalton kötöttem ki. Ez volt márc. 28-án. A könyököm, térdem, és vádlim azóta is fáj, csupa varr és lila-zöld-kék folt. Én is marhajól estem, be a ló alá, a lábai közé. Tehát elmondhatom, hogy még nagyon szerencsésen is megúsztam, hogy nem lépett rám. Viszont megrugdosott, miközben emelte a lábait.

Páromnak kerestünk más lovat, amin oktathatom, igaz, hogy Szilus ingyen van, de nem "szalonképes". Ott béreltem lovat, ahova lovastúravezető tanfolyamra jártam. Az oktató nagyon jófej. A paci, Álmos, meg nagyon tündéri. Eszméletlenül kezes. Ha azt mondom, lép, akkor lép, ha ügetni kell, akkor üget, és vágtába is a legkisebb jelzésre is beugrik. A futószárazó lecke után én is föl akartam ülni rá, hogy gyakoroljak. De tisztára be voltam fosva az esés után. Azon paráztam, hogy ügetés közben hirtelen beugrik vágtába. Vágta közben meg vártam, mikor ugrik ki alólam.

Április 4-én volt megint egy találkozásom Silverrel. Úgy döntöttem, hogy most futószárazom, az jót tenne neki. Mivel családnál van udvarban, nekik nincs benti pályájuk, terepre kell kimenni. Alig bírtam kivinni, egyfolytában legelni akart, alig bírtam vele. Egyszer csak megunta, hogy nem hagyom békén. Kitépte a kezemből a vezetőszárat. De úgy, hogy eltört a csatja is. Ezután lenyargalászott a legelőhöz. Vágtában neki a kecskéknek (a tulaj közben vitte a kecskéit legelni). Segített egy kicsit megzabolázni, és együtt mentünk ki a rétre. A futószárazás elején is természetesen ment a legelős sztori. Viaskodtunk, de később már csak keveset próbálkozott. Egyébként nagy franc! Futószárazás során gondol egyet, bejön a körbe, és vígan legelészik, vagyis legelészne... Ügetés és vágta közben húzta a kezemet, próbált magával rántani, kifelé törni. Csak úgy tudtam megfogni, hogy visszatekertem a szárat a kezemre. Rettenetesen feszült az ujjaimon, nagyon szorított, fájt is rendesen. Most elkellne a körkarám! Kemény erőpróba volt ez az egész. El van már pofátlanodva ez a ló, sajnos a tulajnak nincs ideje rá. Remélem, majd többet tudok kijárni hozzá, mert heti egy foglalkozás nagyon kevés ahhoz, hogy formába hozzam.

A következő alkalommal Álmoson már nem volt semmilyen félelmem. Szépen mentek a dolgok. Igyekeztem most különösen odafigyelni a testtartásra, meg a segítségadásokra, mivel megkértem páromat, hogy figyelje, mit hogyan csinálok, hátha úgy könnyebben megtanulja.

Tegnap pedig felmentem a másik honlapomra frissítgetni. Erre mitlátok: írnak a csetben, hogy kint vagyok a főoldalon *.* Eszméletlenül megörültem neki, mivel már régóta szerettem volna kikerülni, több e-mailt is írtam a gportálnak aztán meguntam a próbálkozásokat. Nem tudom, most hogy kerülhettem ki. Gondolom, valaki beajánlhatott.

Azt hiszem ennyi, ami izgalmas történt velem.

Szerk:

Jam, és még párom megnyírta Bogit. Új stílust teremtett ezzel XD Majd hozok képet róla.